Tematika:

1. Az egyháztörténet mint teológiai tudományág
2. A Jézus-mozgalom történelmi, kulturális, vallási kontextusa
3. Az újszövetségi kor (1. sz.)
4. Kereszténység a korai egyházatyák idején (2. sz.)
5. Kereszténység a 3. században
6. Kereszténység a dominátus kialakulása idején és a konstantini fordulat (3–4. sz.)
7. Kereszténység Nagy Konstantintól I. Theodosiusig (4. sz.)
8. Dogmatörténet a kalkedóni zsinatig (4–5. sz.)
9. Keresztény egyház a késő ókorban (4–5. sz.)
10. Keresztény egyház a kora középkorban (6–7. sz.)
11. Az érett középkor felé (8–10. sz.)
12. Egyházi reformok Nyugaton: Cluny és az invesztitúraharc (10–11. sz.)
13. Az iszlám felemelkedése, Bizánc és a keresztes háborúk (12. sz.)
14. Latin kereszténység a virágzó középkorban (13–14. sz.)
15. Egyetemek és skolasztika
16. Kereszténység a késő középkorban (14–15. sz.)

• Oktatói jegyzetek, és forráslista a jegyzetttárban
• Chadwick, Henry: A korai egyház. Budapest: Osiris, 2003.
• Dienes Dénes (szerk.), Vezérfonal az egyháztörténet tanulmányozásához. Sárospatak: Hernád, 2020 (releváns részek).
• Colijn, Jos: Egyetemes egyháztörténet. H.n., Iránytű Alapítvány, 2001 (releváns részek).
• Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve. München: Aurora, 1975 (releváns részek).

• Bebbington, David: Patterns in History: A Christian Perspective on Historical Thought. Vancouver: Regent College Publishing, 2000.
• Berki Feriz (szerk.): Az ortodox kereszténység. Budapest: MOA, 1984.
• Bosch, David J.: Paradigmaváltások a misszió teológiájában. Budapest: Harmat-PMTI, 2005.
• Broadbent, E. H.: A zarándok gyülekezet. Budapest: Evangéliumi Kiadó, é. n.
• Brown, Peter: Szent Ágoston élete. Budapest: Osiris, 2003.
• Burgess-McGee (szerk.): Dictionary of Pentecostal and Charismatic Movements. Grand Rapids: Regency, 1988.
• Cairns, Earl E.: Christianity Through the Centuries: A History of the Christian Church. Grand Rapids: Academic, 1981.
• Cunningham, Mary: Hit a bizánci világban. Budapest: Scolar, 2003.
• Davies, Norman: Európa története. Budapest: Osiris, 2001.
• Ebeling, Gerhard [et al.]: Értelmezéstörténet mint egyháztörténet. Budapest: Hermeneutikai Kutatóközpont, 1994.
• Evans, G. R.: Hit a középkor világában. Budapest: Scolar, 2003.
• Franzen, August: Kis egyháztörténet. Szeged: Agapé, 1998.
• Fröhlich, Roland: Egyháztörténet évszámokban. Budapest: Jel, 2007.
• Heussi, Karl: Az egyháztörténet kézikönyve. Budapest: Osiris, 2000.
• Johnson, Paul: A kereszténység története. Budapest: Európa, 2012.
• Katus László: A középkor története. Budapest: Pannonica-Rubicon, 2001.
• Koester, Helmut: Introduction to the New Testament, 2 köt., 2. kiad. New York és Berlin: de Gruyter, 1995.
• Koester, Helmut: A történeti Jézus és a „Küriosz Khrisztosz” kultusza I–II., Keresztyén Igazság ú.f. 34. sz. (1997. nyár) 10–18 [I. rész] és ú.f. 35. sz. (1997. ősz) 6–13 [II. rész].
• Lafont, Ghislain: A katolikus egyház teológiatörténete. Budapest: Atlantisz, 1998.
• Lane, Tony: A keresztyén gondolkodás rövid története. Budapest: Kálvin Kiadó, 2001.
• Lindbeck, Carter, A Brief History of Christianity. Oxford: Blackwell, 2006.
• Man Gloria: Az ortodox törésvonal. Budapest: Háttér, 1996.
• North, James: Az Egyház története pünkösdtől napjainkig. H. n.: TCM, 2001.
• Obolensky, Dimitri: A Bizánci Nemzetközösség. Budapest: Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, 1999.
• Ostrogorsky, Georg: A Bizánci Állam története. Budapest: Osiris, 2003.
• Pásztori-Kupán István: Mindnyájan egybehangzóan tanítjuk: Az óegyház dogmatörténete. Kolozsvár: Napoca Star 2010.
• Pelikan, Jaroslav: Jesus Through the Centuries: His Place in the History of Culture. New Haven és London: Yale University Press, 1985.
• Rugási Gyula: Eszkhatológia és történet-teológia. Pécs: Jelenkor, 2004.
• Sz. n.: A kereszténység története. H. n.: Lilliput, 1996.
• Szántó Konrád: A katolikus egyház története, 1. kötet. Budapest: Ecclesia, 1987.
• Tillich, Paul: Bevezetés in: Rendszeres teológia, ford. Szabó István. Budapest: Osiris, 1996, 23–69.
• Tonhaizer Tibor: Egyetemes Egyháztörténelem. Budapest: Spalding Alapítvány, 2014
• Vanyó László: Bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe. Budapest: Szent István Társulat, 1998.

Nappali:

• Az órákon megtartott közös forráselmezésben való aktív részvétel, az interkatív anyag feldologozásban együtt működés.
• A forráslista alapján egy szabadon választott forrásszöveg otthoni feldolgozása, a kontextus figyelembe vételével és az órán való max. 10 perces kiselőadás megtartása a forrásról. 
• Írásbeli vizsga (Moodle-teszt) a vizsgaidőszakban. Ennek pontozási rendszere: Az időkeret 25 perc, 5 próbálkozás engedélyezett.
  Az egyes próbálkozások után 24 óra kötelező kivárási, felkészülési idő van.
  Elérendő minimum pontszám 30 a maximálisan elérhető 50-ből.Az időkeret 25 perc, 5 próbálkozás engedélyezett.
  Az egyes próbálkozások után 24 óra kötelező kivárási, felkészülési idő van.
  Elérendő minimum pontszám 30 a maximálisan elérhető 50-ből.

• 90-100% 5, 45-50

  81-89% 4, 41-44
  71-80% 3, 36-40
  60-70% 2, 30-35
  0-59% 1, 0-29

  
   

Levelező:

•  Az interkatív anyagfeldologozásban együtt működés.
• A forráslista alapján egy szabadon választott forrásszöveg otthoni feldolgozása, a kontextus figyelembe vételével és a nappali órán való max. 10 perces kiselőadás megtartása a forrásról vagy kb. 5-8 oldalas esszé írása és leadása a szorgalmi időszak végéig. 
• Írásbeli vizsga (Moodle-teszt) a vizsgaidőszakban, a fenti feltételekkel.

A forráselemzésnél a kutató munkához az MI megfelelő ellenőrzés mellett igénybevehető, de az esszé megírásához tilos használni. Lebukás esetén a kurzus 1-es sel zárúl. 

• A vizsgára bocsáthatóság feltétele, hogy a hallgató minden félévközi feladatot határidőre teljesítsen, és a feladatok teljesítésének együttes színvonala legalább elégséges/megfelelt legyen.

Mások műveinek felhasználása: A plagizálással szemben – szándéktól függetlenül – zéró tolerancia van. A beadandó dolgozatokban minden máshonnan átvett mondat vagy gondolat forrását egyértelműen fel kell tüntetni az átvétel után zárójelben vagy lábjegyzetben, szó szerinti idézet esetén idézőjelek közé is kell tenni. Az összefüggő szó szerinti idézetek mennyisége oldalanként nem haladhatja meg az 1 db legfeljebb 4 sor vagy 2 db legfeljebb 2-2 sor terjedelmet. A beadandó dolgozat szövege előtt fel kell tüntetni az alábbi nyilatkozatot: „Kijelentem, hogy az alábbi dolgozat kizárólag az én szellemi-­értelmi termékem, más gondolatait, írásait nem használtam fel, illetve, amikor igen, azt egyértelműen jeleztem.” Plágium esetén a dolgozat érdemjegye automatikusan elégtelen, javítási lehetőség nélkül (a vizsgára bocsátás megtagadásával).

Internetes források: Szakirodalomként csak olyan, internetről származó forrás fogadható el, amelynek a szerzője fel van tüntetve, és lehetőleg tartalmaz hivatkozásokat. A Wikipédia szövege nem idézhető főiskolai dolgozatban, viszont az irodalomjegyzéke használható a kutatás elindítására.